Kedves Mira Sabo, nagyon szépen köszönöm, hogy elfogadtad a felkérést az interjúhoz! Az ötlet apropója, hogy a Vörösmarty Mihály Városi Könyvtár egyre népszerűbb olvasós játékainak egyik főszereplője, a februári hónapban, a te könyved lett, mégpedig az Amíg kinyílik a szemünk. Alig indult el a játékunk egy héten belül már volt olyan, aki a Birtoklás-trilógiád összes kötetével végzett. Ilyen hatással még egy író könyve sem volt az olvasóinkra. Tagadhatatlan, hogy van az írói stílusodban valami, amitől a történet nem egy felejthető tucat könyv. Napok multán is ott motoszkálnak az emberben a kérdések.

Ki Mira Sabo? És ki van mögötte? Mesélnél magadról? Hogyan indult az írói karriered?

Vidéken élek kislányommal és a férjemmel. Bejártuk a világot közös életünk során. Amerikában, Kanadában és Máltán is éltünk, mielőtt végleg letettük a voksunkat szülővárosom, Szombathely mellett. Nemzetközi vállalkozásaink vannak, ami hozta magával, hogy sokféle embert megismerhettem, mondjuk úgy, sokféle karaktert. A szakterületem a kereskedelem és a marketing. Azt gondolhatnánk ez sehogy sem kapcsolódik az íráshoz, de valamiképpen mégis, mert a bennem lakó sales menedzser képes volt termékként tekinteni a megírt könyvekre, ami sokat segített az írói karrierem beindításában. Hobbiként kezdődött és akárkinek mutattam meg a kéziratokat, mindenki egyöntetűen azt javasolta, hogy azonnal keressek hozzá kiadót. Persze beszélni könnyű erről, a megvalósítás már bonyolultabb. Én is, mint minden szerző, évekig próbálkoztam, mire végül a Kalliope kiadó megjelentette, 2015 karácsonyán az első könyvemet, az Amíg kinyílik a szemünk ekkor került a közönség elé, aminek azóta már harmadik kiadása is van. A sors fintora, hogy ugyanazokban a napokban értem a végére egy jelentős horderejű feladatnak. Egy piacvezető divatmárka áruházigazgatójaként nyitottam meg egy új üzletet. Lezárult egy munka és ahogy egyre népszerűbb lett a könyv, mindössze két hónap után már jelentkezett a nagy múltravisszatekintő Művelt Nép Könyvkiadó, hogy magasabb példányszámban, második kiadásban is forgalomba hozná a könyvem,majd 5 évig bármit, amit leírok. Ez nagyon megtisztelő ajánlatnak tűnt.Az említett kiadó további három könyvet adott még ki a nevemmel fémjelezve a következő években, míg végül 2019-ben döntöttem úgy, hogy lezárom velük az együttműködést és önállóan folytatom. Úgy éreztem ennél többet is ki lehet hozni a könyvterjesztésből és a nemzetközi trendeket kell követni. Az idő pedig engem igazolt.

Mindig is szerettél olvasni?

Nem! Persze a kötelezők, amiket mindenki valahogy elcsal... Az első regény, ami valóban kíváncsivá tett, Tőke Péter újságíró, több sikeres regény közírójának, a Leleplező magazin főszerkesztőjének regénye, a Budai Milliárdosok volt. Hasonló téma, mint amit én is csinálok.

Sokkal inkább szeretek úgy olvasni, hogy adott témába beleásom magam és mindent, ami fellelhető elolvasok. Szerencsére az internet sokat segít, mert az íráshoz, olvasni kell. A pszichológiai könyveket részesítem előnyben és a fikciós thrillereket.

Hogyan kezdődött a Birtoklás-trilógia? Mi vagy ki motiválta ezt a történetet? Van bármely karakterrel személyes tapasztalatod?

A Birtoklás-trilógia esetében sokszor kommunikáltuk az olvasók felé, hogy igaz történeten alapul. Ez fontos! Hogy viccesen fogalmazzak minden igaz, kivéve ami nem. Napjainkban Frei Tamás is gyakran hangoztatja, hogy nem mindent lehet leírni például egy újságcikkben, ezért fikciós thrillereket kell írni és abban felhasználni azokat az igaz történeteket, amik megérdemlik, hogy a nagyközönség elé tárják őket. Amikor belekezdtem az első kéziratba, ami egyben a Birtoklás-trilógia első kötetet is, az Amíg kinyílik a szemünk volt, akkor még nem tudtam mennyire kinövi magát és szeretném azt hinni, az én írói munkám is hozzájárult a sikerhez, nem csak a történet maga. Volt személyes kapcsolatom minden karakterrel, amit megformálok. Másképp nem is lehetne. Igen, alkalmanként én is több személyből gyúrok össze egy karaktert, de jó emberismerőnek kell lenni egy összetett személyiség kidolgozott megformálásához. Épp ezért érdekel a pszichológia is, szorosan összekapcsolódik az író munkájával, mert ha adott helyzetben nem tudjuk, hogy reagál az emberi elme, akkor nem is tudjuk megformálni azt. Hogy mi motivált a megírására? Ez egy remek kérdés. Egyszerűen kikívánkozott a történet. Mondjuk úgy, megírta magát. Elmesélte valaki, én pedig kiegészítettem, átdolgoztam sok fikciós részletet írtam hozzá, mire végül megkapta a végleges formát.

Miért a felső tízezerről írsz? Miért nem a középosztályról?

Igazodni kell az olvasó elvárásaihoz. Óriási igény van a hasonló témákra. Sokan olvasnak szívesen arról, ami nekik nincs, olyan helyekről ahová sosem juthat el és persze polgárpukkasztás, kis provokáció is egyben. Ahogy Zsiga Henrik tanár úr mondta a Magyar Íróképzőben: Ha nem provokálsz, ne is írj!

Eddig hét könyvem jelent meg, amiből hat összefügg, így aztán a téma is maradt, mind a hat könyvben. Ebből adódik az aránytalanság. Ha szembe jön egy olyan téma, ami mondjuk a cigánysoron játszódik Tiszavasváriban, attól sem zárkózom el, bár azt is ki kell mondani, hogy ez kevésbé érdekli az embereket. Szívesebben olvasnak a sikerről és csillogásról, akár fantáziálnak is erről,és nem esik nehezemre belecsempészni a fontos mondanivalót. Ahogy a családon belüli erőszak témaköre is ilyen volt a Birtoklás-trilógiában. Sokkal fogyaszthatóbb és élvezhetőbb egy könyv, ha közben billeg az érzelem a jó és a rossz között. Kapunk egy csinos, sikeres, gazdag férfit, akibe könnyű beleszeretni, majd megkapjuk az ő rossz oldalát, és ebből tanulunk, következtetéseket vonunk le. Így is lehet tanítani.

Rengeteg mondanivaló van a történeteidben, lelkileg nagyon megterhelőek. Ilyennek látod a világot, a kapcsolatokat, amilyennek leírod?

Természetesen nem lehet ezt általánosítani, sőt. Sok tehetős embert ismerek, akik szépen élnek, de kétségtelenül a gazdagok világa sokkal kegyetlenebb, mint azt gondolnánk. Amikor valakinek korlátlan erőforrásai vannak és önös érdekei érvényesítése fontosabb másokénál, és meg van benne a kellő gátlástalanság, akkor bizony alakulhat úgy egy történet, ahogy a Birtoklás-trilógiában olvashattuk. Nem kell nagy fantázia kitalálni, hogyan változik meg az ember személyisége a korlátlan hatalomtól.

Az eddig megjelent könyveid közül melyik áll hozzád a legközelebb? Miért?

Nehéz megmondani. Talán az Amíg kinyílik a szemünk, mert hosszú utat járt be. Keményen kritizálták, mint minden első könyves író, első munkáját és mégis állta a sarat,megbonthatatlan talapzatot adott egy hat könyvből álló történetnek, amit az elmúlt hat év sikere is mutat. Három kiadónál, három borítóval jelent meg és ma is talál új olvasókra. Jónéhány szerkesztő kezén átment és mindenki szerette volna, ha finomítom, hogy kevésbé legyenek megrázók az egyes jelenetek. Nem tettem meg! Ma már örülök ennek a döntésemnek. Aztán az Előjog is ide tartozik,a Fehér Gallér sorozat első eleme, amiről sokan gondolhatnák, hogy ez mindössze a férfi szemszöge, de óriási tévedés. Az, hogy Áron szemszögéből íródott inkább csak színesíti a képet. Sokkal inkább fókuszálarra, hogy egy teljesen más megközelítést adjon az olvasónak, amit szerintem meg is tesz. Az Előjog egészen a rendszerváltásik nyúlik vissza sokkal összetettebb kép a Tamássy családról épp azért, hogy a Birtoklás-trilógiában felmerült fontos kérdésekre választ kapjon az olvasó és megértse a negatív karakter motivációját is. Egy történelmi kitekintés egy vagyonos család múltjáról. Az első regény, amit saját kiadómon keresztül, magánkiadásban jelentettem meg, és felülmúlta minden elvárásomat az eladásokkal kapcsolatban, így különösen kedves a számomra. Ennek a sorozatnak jelent meg most a harmadik eleme a Hatalom, aminek már a címe is nagyon beszédes.

Hogyan születik meg egy-egy új könyv ötlete?

Sokszor csak belevágok, hagyom, hogy legépelje magát. Nem úgy dolgozom, ahogy a szakma szeretné látni, vázlatokkal és jegyzetekkel. Az ihlet amúgy is egy mumus. Sok külső impulzus kell ahhoz, hogy megérkezzen a történet. Élmény, tapasztalat, néha tragédia is. Az elmúlt két évben elveszítettem a szüleimet, ami óriási hatással volt a lelkemre és biztosan fel is használom ezt a kikerülhetetlen tapasztalatot a könyveimben is. Tehát az élet írja és adja az ötleteket a regényeimhez. Épp ezért gondolkodom a napjainkban játszódó történeteken. Aktualitás kell az embereknek.

Min dolgozol jelenleg?

Van egy ötlet a fejemben, ami most forrja ki magát. A következő témám biztosan érinti a vírusjárványt, migrációt és a háborút is, de olyan megközelítésből, ahogy az átlagemberek érzik. Egy gyerekkori baráti társaságról fogok írni, amiben minden olvasó képes lesz azonosulni egy karakterrel, akik addig voltak egyenlők, amíg a játszótéren hintáztak, de az évek során felnőttként, már nagyon különböző társadalmi réteghez tartoznak. Tehát lesz köztük gazdag és szegény, életfelfogásban nagy utat tesznek meg az évek során, de összeköti őket a múlt és egy a múltban történt közös negatív élmény is, ami elkíséri őket életük végéig. Ezzel rá lehet világítani azokra a hétköznapi társadalmi kérdésekre, amikkel naponta találkozunk, miközben megérthetjük hogyan érintik a világ problémái a különböző társadalmi rétegek mindennapjait…

Ki a kedvenc hazai íród?

Frei Tamásnak nagy tisztelője vagyok, de nem csak az írásai miatt, hanem mert felépítette a saját kultuszát. Sok olvasói levélben írták le, hogy sokban hasonlít a Fehér Gallér sorozat Frei Tamás munkáihoz, ami nagyon megtisztelő, hiszen ő éri el a legnagyobb példányszámokat. Számomra sem lehet más cél, mint hasonló sikereket elérni akönyveimmel.

Mi a véleményed a hazai könyvpiacról?Mennyire nehéz ma írónak lenni?

Roppant kis piac és szerintem nagyjából harminc olyan író van Magyarországon, aki ebből normális életszínvonalon meg tud élni, magamat is beleértve. Sajnos az anyagi megbecsülése az íróknak igen csekély itthon. A szerzők, a könyv árának mindössze a 7-10 %-át kapják meg amiből még adózni kell, a többit a szakma teszi zsebre és ez nem motiválja az írókat további könyvek megírására. Ezen akartam változtatni amikor a kezembe vettem a sorsomat. Tízpercenként jelenik meg ma könyv ezen a pici piacon, tehát óriásit kell durrantani ahhoz, hogy felfigyeljenek rá. Viszont, ha utat talál magának egy brand, jelen esetben a Mira Sabo könyvek, akkor megállíthatatlan lesz. Remélem megmarad az érdeklődés a későbbiekben is a könyveim iránt. Itt kapcsolódik be a munkába a salesmenedzser, akiről korábban már beszéltem. Nem elég manapság csak írni. Képesnek kell lenni eladni azt a könyvet, mint bármilyen más terméket és a szakma sem könnyít ezen. Óriási küzdelmet folytatunk az illegális letöltések ellen, és még mindig 27 % ÁFA van az e-könyveken, ami nem könnyíti meg a dolgunkat. Ettől függetlenül kimondhatom, a tenyerén hordoznak a rajongók és egyre népszerűbbek a könyveim, de ez nem azért van mert a szakma bármiféle segítséget nyújt, sőt inkább akadályoz. Keményen megdolgoztam a könyveim sikeréért. Ami még ide tartozik, hogy soha annyi könyvet nem olvastak el az emberek, mint tavaly. Ez persze betudható a karanténnak és bezártságnak, de őszintén remélem a jövőben is megmarad ez a felfelé ívelő tendencia.

Milyennek látod a mai olvasóközönséget?

Óriási meglepetésemre, míg a Britoklás-trilógia esetében többségben volt a húszas harmincas korosztály, mostanra, nem elsősorban a fiatalok kedvelik az írásaimat, aminek bevallom nagyon örülök. Jobb egy érettebb gondolkodású felnőtt kezébe adni. Viszont a rendszerváltás témaköre, a történelmi vonatkozás, ami alapot ad a Fehér Gallér sorozathoz, hozott magával sok ötven fölötti olvasót is és nem ritka az akár hetvenéves hölgy sem. Nagy büszkeség, hogy 44 évesen képes vagyok ennyire széles skálán mozogni a megszólított közönségben.  

Milyen a kapcsolatod az olvasóiddal?

Több közösség is van, ahol kapcsolatot tudunk tartani, főleg a közösségi médiában persze, de örömmel megyek el író olvasó találkozókra, ha meghívnak. Rengeteg levelet kapok az olvasóktól, amik erőt adnak a folytatáshoz. Tulajdonképpen miattuk csinálom, ezért ütök le minden egyes billentyűt.

Mit gondolsz mi a legtrendibb műfaj Magyarországon? Miért?

Ha a példányszámok oldaláról közelítem meg, akkor romantikus regény, romantikus thriller és a fikciós thriller. Ezeket nagyobb tömegek olvassák, de mindenképpen érdemes a nőket megszólítani, mert a legtöbb regényt ők veszik a kezükbe. Szívesen mondanám, hogy az erotikus tartalom is trendi, de még mindig sokan kerülik az ilyesmit. Könnyed olvasmányokat szívesebben olvasnak, de tőlem az nem várható.

Az emberek miért félnek az erotikától? Miért nem akarnak mögé látni?

Az erotika csak egy figyelemfelkeltő elem és persze egy részletesebb képet is kapunk, ha az erotikát nem hagyjuk ki adott jelenetről. Lássuk be, nagyon nem mindegy mi is történik a takaró alatt. Írhatnám azt, hogy a fejükre húzták a takarót és mindenki próbálja meg elképzelni mi is történt ott. Reggel azonban eléggé meghatározza a hangulatunkat,ami éjszaka történt vagy nem történt,nem igaz? Nem mehetünk el az erotika mellett. Az pedig már egyéni megítélés kérdése ez kinek sok, kinek kevés. Amit viszont feltétlenül szeretnék leszögezni, hogy az én írásaim semmiképpen sem sorolhatók a hagyományos értelembe vett erotikus regények közé. Szűklátókörű az, aki azért nem olvas el egy 500 oldalas könyvet, mert van benne 5 oldal erotikus mozzanat, főleg, ha az esetleg szorosan összefügg a történet cselekményével. 

Mit üzensz a bácsalmási olvasóidnak, akiknek beloptad a szívébe magad?

Nektek írok! Személy szerint neked, aki ezt most olvasod. Folyamatosan törekszem arra, hogy minél aktuálisabb, izgalmasabb, borzongatóbb történetekkel álljak elétek. A sokszáz levél, amit a történet rajongói küldtek, megható és ösztönző. Hálával tartozom minden olvasónak mert szurkoltatok a szereplőimnek, sírtatok és nevettetek velük együtt. Nélkületek ők sem léteznének.Ha egy meghatározó történet kerül a kezetekbe, minél több embernek mondjátok el, hogy megoszthassatok egy élményt, mert a legjobb reklám még mindig a személyes ajánlás.

Köszönöm, hogy válaszoltál a kérdésimre, remélem hamarosan személyesen is találkozhatunk!

fMegosztás

Tweet