Dulity Tibor

„Jelek maradnak általad, utánad… vannak még üzeneteid az embereknek.”

Dulity Tibor festőművész (1935-2005) 

Bácsalmáson született, itt élte "szegényen is boldog" gyermek- és ifjúkorát. Népművelőként kezdte pályáját, a Művelődési Ház színjátszó- és rajzszakkörét vezetette, majd az intézmény igazgatója lett. 1959-től népművelő Helvécián, 1966-tól a MEDOSZ megyei bizottságának munkatársa. Felsőfokú tanulmányait követően 1977-től a Szakszervezetek Megyei Tanácsa főmunkatársa. Hittel és szeretettel végzett munkája mellett az Amatőr Képzőművészek Tanácsa elnöke, majd a Szabad Képző- és Iparművészek Szövetségének országos, illetve megyei művészeti vezetője, valamint a Bácsalmás Baráti Köre Egyesület alapító tagja volt. 1993-tól dr. Benkő Évával közösen vezette a fülöpjakabi tájképfestő alkotótábort. Az első önálló bemutatkozása óta száznál több kiállítása volt hazánkban és külföldön. Alkotásait számos közintézmény és magángyűjtő őrzi. 2004-ben munkássága legfontosabb állomásait reprezentáló közel másfél száz alkotását adományozta városunknak, amelyből a Dulity Tibor Képtár létesült.

Elismerései:
1984-85. SZOT Művészeti Ösztöndíj

1988. ”Kiváló Népművelő” kitüntetés

1990. Bácsalmás Város Művészeti díj

2002. Kiskunfélegyháza Művészeti díj

2005. Bácsalmás Város Díszpolgára (posztumusz)

2005. Bács-Kiskun megye Művészeti díja (posztumusz)

Dulity Tibor Képtár

Megtekinthető

   Hétfő: de. 8 – 12 du. 14-17 óráig

 Szerda: de. 8 – 12 du. 14-17 óráig

 Péntek: de. 8 – 12 du. 14-17 óráig

Szombat – Vasárnap: Előzetes egyeztetés alapján

Látogatási szándékukat kérjük a könyvtárban jelezni!

A Dulity Tibor Képtár megnyitására 2004. április 30—án ünnepélyes keretek között került sor. A képzőművészeti gyűjteményt, amely 93 darab festményből és 32 darab szoborból, kisplasztikából áll, Dulity Tibor festőművész, Bácsalmás szülötte ajándékozta a városnak. Bácsalmás Város Önkormányzata vállalta, hogy a gyűjteményt egyben tartja és állandó kiállításon mutatja be a városi könyvtár épületének emeleti termeiben. Felügyeletét, kezelését a Vörösmarty Mihály Városi Könyvtár látja el (Bácsalmás, Hősök tere 10.).

A képtár előterében látható a művésztől szokatlan virágcsendélet, a művész önarcképe, valamint a művész életútját bemutató dokumentumok.

Az első teremben a festő kötődésének a paraszti világhoz, az ember állat kapcsolatának, az öregséggel való együttérzésének lehetünk szemtanúi. Ezek a képek voltak a művész első kiállításának anyagai.

A második teremben portrékat láthatunk, olyan arcokat, melyek közel álltak a festőhöz: édesanyja, nagyanyja (Majkó), Eva asszony, bácsalmási emberek, akikkel közelebbi kapcsolata volt, a művész számára fontos barátok, Buda Ferenc költő, Buga doktor arcképei.

A harmadik teremben tájképeket láthatunk az évszakokról, tájhangulatokról, a nyugalomról, a csendről és a múlandóságot hordozó épületekről.

A negyedik teremben elhelyezett képek fontos üzeneteket hordoznak a látogató számára. Az itt látható Busó sirató aggodalmat hordoz az immár látvánnyá süllyedő egykori néphagyománynak. A festő vallotta, hogy az emberek előtt két nagy választási lehetőség áll. Az egyik, ahogy a különböző helyzetekhez igazodva akár a bohócság eszközeit is felhasználva éljünk, a másik pedig, hogy mindig hűek maradjunk önmagunkhoz, vállalva a nyílt szembenállást is, nem számolva azzal a körülménnyel, hogy sérülékenyek vagyunk. A művész számára az egyik típust a Bohóc, a másikat a Korpusz című alkotása szimbolizálja. A festő azonosulása, féltése fejeződik ki a Valahol Európában című nagyméretű alkotásában. A Ballada az elesettekért című festmény keresztjei az elődeinknek kijáró tiszteletet és megemlékezést hirdetik.

Szobrok, kisplasztikák: Figurális és absztrakt alkotások. A művész a természetben talált tárgyakat is használt, melyeket kis átalakítással tett bemutathatóvá.

“A boldogságot nem lehet ajándékba kapni. Egyetlen titka: adni, mindig csak adni, jó szót, bátorítást, mosolyt, hitet, és sok-sok önzetlen, tiszta szeretetet.” (Goethe)

fMegosztás

Tweet