A „Közéleti est” következő vendége Dr. Szikora Szilárd kutató biológus

Rendhagyó módon, a március 9-én rendezésre kerülő közéleti est előtt egy rövid interjút olvashatnak a meghívott vendéggel, hogy betekintést nyerjenek a beszélgetés főbb témáiról. Világszerte nő az agy- és elmebetegségek előfordulása, mint például a depresszió, pánikbetegség, szorongás, krónikus stressz és skizofrénia. Az Egészségügyi Világszervezet (WHO) szerint az idegrendszer betegségeire költött pénz több mint a rák, a szív- és érrendszeri betegségek és a diabétesz költségei összesen. Az est vendége Dr. Szikora Szilárd kutató biológus Bácsalmáson nevelkedett, itt járt általános iskolába és gimnáziumba, majd tanulmányait a Szegedi Tudományegyetemen folytatta biológus szakon. A közéleti est fő témája a Nemzeti Agykutatási Program lesz, és most erről mesél nekünk nagy vonalakban, hogy pontosan mit is takar ez a program és milyen módszerekkel dolgoznak. 

A közéleti est címe „Muslicák a tudomány szolgálatában – molekuláktól az emberig”. Miért pont a muslicákról hallhatunk majd a beszélgetés alatt? Hogyan segíthetnek a velük elvégzett kísérletek a tudományban?

Látszólagos különbségeik ellenére, a földi élőlények alapvető biológiai működései igencsak hasonlóak. A laboratóriumi állatok felhasználásával ezért tudunk általános érvényű biológia ismereteket szerezni. A muslica az egyik legismertebb úgynevezett modellfaj, amit a biológusuk immár több mint 100 éve használtak kutatásaikhoz. A modellfajok között vannak egyszerűbbek, mint az E. coli nevű bélbaktérium, vagy a sörélesztő, de vannak bonyolultabbak is, mint az egér, a patkány vagy éppen a muslica. A muslicák előnye, hogy kicsik, könnyen és olcsón fenntarthatóak laboratóriumi körülmények között és a szaporodásuk is igencsak gyors, így pedig ideális alanyai a genetikai kutatásoknak. Talán különösen hangzik, de számos biológia jelenség és betegség természetét értettük meg a muslicák révén. Számunkra különösen fontos, hogy a muslicák idegrendszere a miénkhez hasonló idegsejtekből épül fel. Bár az agyuk jóval kevesebb idegsejtet tartalmaz, de a működése alapvetően azonos és így a muslica idegsejtek alaposabb megismerésével az emberi idegrendszer működéséről is új ismereteket szerezhetünk

A beszélgetés egyik fő témája a Nemzeti Agykutatási Program (NAP) lesz. Nagy vonalakban mesélnél a kezdeményezéséről és a céljairól?

Az agyi rendellenességek terhe folyamatosan növekvő társadalmi probléma, ezért fontos, hogy új kezeléseket és megelőzési stratégiákat találjunk. Ennek okán született meg a Nemzeti Agykutatási Program, amely az első négy évére (2012-2017) 12 milliárd forint támogatást kapott. Az elgondolás időszerűségét jól mutatja, hogy kis késéssel, de az Egyesült Államok kormánya és az Európai Unió is hasonló döntést hozott saját agykutatási programjaikról. A program középpontjában felfedező kutatások állnak, vezetői között vannak világszerte elismert agykutatók és a kiválasztott és támogatott csoportok különböző tudományterületeken dolgoznak, így minél jobban lehetőség nyílik arra, hogy megértsék az idegsejtek fejlődését és viselkedését.

Az MTA Szegedi Biológiai Kutatóközpont Genetikai Intézetének Aktin Sejtváz Szabályozási Csoportja is csatlakozott a Nemzeti Agykutatási Program kutatásaiba. Mit vizsgálnak a szegedi kutatók a muslicák segítségével?

A mi érdeklődésünk középpontjában azok az idegsejten belüli molekuláris folyamatok állnak, amelyek lehetővé teszik, hogy az idegsejtek nyúlványai megtalálják célsejtjeiket az embrionális fejlődés során. Az így kialakuló kapcsolatok révén jön létre az a bonyolult hálózat, amit idegrendszernek nevezünk.

Köszönöm szépen az interjút!

A közéleti esten további érdekességeket is megtudhatnak az említett tudományterületekről. A szervezők mindenkit szeretettel várnak március 9-én, 17 órakor a városi könyvtárban.

                                                                                   Fekete Fanni

fMegosztás

Tweet